Konzulens és hallgató az Esélyért Díjról
"... a tanár nem ellenfél, hanem mentor, segítő."
Korábbi számunkban hírt adtunk arról, hogy első alkalommal adták át egyetemünkön az Esélyért Díjat a Tudományos Diákköri Konferencia (TDK) záró tanácsülésén. A két díjazottal, Lukács Edit egyetemi adjunktussal és Vatamány Bella harmadéves közgazdász hallgatóval beszélgettünk.
- Hogyan alakult ki konzulens-diák munkakapcsolatuk?
Lukács Edit - Bellát már elsőéves korában tanítottam, és azonnal feltűnt, hogy az átlagosnál aktívabb, értelmesebb. Úgy véltem, érdemes foglalkozni vele. Bár akkor semmi egyebet nem csináltam, csak információkat adtam a lehetőségekről, ő pedig maximálisan élt velük.
A gazdálkodás és menedzsment szakos hallgató már középiskolás kora óta tudatosan készült versenyekre, megmérettetésekre. Mindig komoly elhatározottsággal ragadta meg az alkalmakat, hogy építse jövőjét.
- Hogy kerültél az esélyegyenlőség témaköre felé?
Vatamány Bella - A konzulensem révén. Már első évben országos esettanulmányi versenyen vettem részt, ahol megosztott első helyezett lettem. Edittől nagyon nagy lendületet kaptam. Második éven már rögtön indultam a TDK-n ebben a témakörben.
- Mennyi energia van egy hallgató mentorálásában?
L. E. - Sok idő és odafigyelés, ez a titok, de Bella jó alany. Nem kell külön vezetni. Az én szerepem a téma felvetése volt és a kezdeti segítségek megadása. Törekszem arra, hogy a hallgatóknak ne kelljen egyedül megküzdenie a szakirodalmakkal és egyéb terhekkel. Ezt azonban úgy fogom fel, hogy a díj, az elismerés, a siker nem az én érdemem, hanem az övéké. Bella úgy érzi konzulense nem csak tudományos, de lelki támogatója is. Sokat köszönhet neki, de szerinte nemcsak információt kapott, hanem a kapcsolatrendszer kiépítésében is gyakorlatot szerzett azzal, hogy konferenciákon és számos, rangos eseményeken vehetett részt.
- Ismerkedjünk meg kicsit közelebbről a díjnyertes munkáddal. Mi az újszerűsége ennek a dolgozatnak?
V. B. - Ez volt a második TDK-m ebben a témában("Nő vagy - légy meghatározó!"), 280-300 fős mintavételben végeztem megyei kutatást, összehasonlítva az előző, 2008-as TDK-mban szereplő adatokkal, hiszen azóta a gazdasági válság hatása kiérződik az adatokon. Kevés a nő a vezetésben. A munkaerő-piaci viszonyok szerint azóta még több a munkanélküli és még kevesebb a vezető nő. A vállalkozó nők aránya pedig egyre kevesebb.
Lukács Edit és Vatamány Bella egyetértenek abban, hogy ez a dolgozat és eleve ez a tudatos magatartás felhívja a hallgatótársak figyelmét arra, hogy kellő szenzibilitással és kitartó tanulással meg lehet alapozni a biztos jövőt, és akár az egyetemi évek alatt jó ötlet lehet elindítani egy karriert vagy vállalkozást is.
- Konzulensként hogyan lehet észrevenni egy hallgatóban a lehetőségeket?
L. E. - Nagyon nehéz, mert egy fél év alatt 1000-1500 hallgatót tanítok. Nyitott vagyok, igyekszem meglátni a bennük rejlő képességeket. Fontosnak tartom, hogy a személyes kapcsolat meglegyen. Nagyon sok hallgatónak tudom a nevét, törekszem minél többüket ismerni. Most is hét egyetemista jutott tovább az OTDK-ra a vezetésemmel. Akkor jó ez a tanár-diák kapcsolat, ha a diák elhiszi, hogy a tanár nem ellenfél, hanem mentor, segítő. A megszerzett tudás, a helyezések, a díjak a hallgatók érdemei, és én nagyon büszke vagyok rájuk.
Berkes Tímea Kinga.
Fotó: Paulisinecz Éva.